Létrehozás

A családi bölcsőde létrehozásáról megszületett döntés után a fenntartó feladata a megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosítása.

A szükséges személyi és tárgyi feltételeket

• egyrészt a Gyvt. (A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény),
• másrészt a részletes szabályokat felsoroló kormányrendelet (15/1998-as (IV. 30.) NM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről) tartalmazza.

A tárgyi feltételek:

Általánosságban elmondható, hogy a családi bölcsőde céljára szolgáló helyiségek száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épületben alakíthatók ki. A csoportszoba legalább 3 m2/gyermek hasznos alapterülettel rendelkezik. Ehhez kapcsolódik egy fürdőszoba, mely belátható, de legfeljebb hallótávolságra van a csoportszobától. A vizesblokkban egy mosdó és egy WC áll a gyermekek rendelkezésére. A mosdó és WC lehet felnőtt vagy gyerekméretű. Az öltözésre elkülönített terület vagy külön helyiség áll rendelkezésre. A konyha lehet főzőkonyha vagy tálalókonyha, kéttálcás mosogatóval felszerelve. Ezeknek a szempontoknak figyelembe vételével bármilyen lakásban/családi házban/épületrészben kialakítható a szolgáltatás.

Az egy épületben működő családi bölcsődék közül legfeljebb három használhatja közös helyiségként a konyhát és a fürdőszobát, feltéve, hogy azok tárgyi feltételei megfelelnek az eszközjegyzékben foglaltaknak.

A tárgyi feltételek részleteiről a 15/1998-as rendelet 11. mellékletéből tájékozódhatnak. További segítséget nyújt a szolgáltatás felszereléséhez a MACSKE Módszertani szervezet segédanyaga: ajánlás-eszközlista

A személyi feltételek:

Szolgáltatást nyújtó személy nagykorú, cselekvőképességet érintő gondnokság, illetve támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló, büntetlen előéletű személy lehet.

Szolgáltatást nyújtó személy: Ha a felvett gyermekek száma legfeljebb öt, egy szolgáltatást nyújtó személy látja el őket (sajátos nevelési igényű vagy korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek esetében az egy szolgáltatást nyújtó által ellátható  gyermeklétszámot a  15/1998. (IV.30.) NM rendelet  szabályozza), aki sikeresen elvégezte a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek számára szervezett tanfolyamot. (20/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet)

A szolgáltatást végezheti a fenti tanfolyam elvégzése nélkül az a kisgyermeknevelő végzettséggel rendelkező is, akkor ha megfelel a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 176,§.(3d) bekezdésben foglaltaknak: “Nem vonatkozik a munkakör ellátásához a 2. számú mellékletben előírt tanfolyam elvégzésének kötelezettsége a bölcsődében, mini bölcsődében a bölcsődei dajka munkakört betöltő személyre, a munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében szolgáltatást nyújtó személyre, valamint a családi bölcsőde hálózat koordinátorára, ha a 2. számú melléklet II. Rész I. Alapellátások cím, 2. Bölcsődei ellátás pont, 2.1. Bölcsőde alpontjában foglalt ellátási formánál a kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez szükséges bármely képesítési előírással rendelkezik.”

Segítő: Ha a gyermekek létszáma meghaladja az öt főt (sajátos nevelést igényű vagy korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek esetében az egy szolgáltatást nyújtó által ellátható létszámot), a szolgáltatást nyújtó személy mellett teljes vagy részmunkaidőben segítő is dolgozik. A segítőnek csak akkor szükséges végzettséget szereznie, ha helyettesítést is ellát.

Helyettes: A szolgáltatást nyújtó személy betegsége/szabadsága esetén helyettesítő személy látja el a gyerekeket, aki a megfelelő végzettséggel rendelkezik (tanúsítvány vagy kisgyermeknevelői végzettség).

A közhiteles szolgáltatói nyilvántartásba vétel (működési engedély) :

Az eljárásban illetékes hatóság a szolgáltatás helyszíne szerinti Közigazgatási Hivatal szociális és gyámügyekkel foglalkozó szerve. A nyilvántartásba vételt a fenntartásra vállalkozó jogi személy kérelmezi az OSZIR rendszer MÜKENG alrendszerében. A kérelem beadásához szükség van a létesítés feltételeinek igazolására, továbbá a szolgáltatást nyújtó személy, a helyettes, valamint 7 gyermek fogadása esetén a segítő személy, egészségügyi nyilatkozatára (egészségügyi kiskönyvre), a gyermekvédelmi törvény 10/A. §-a szerinti büntetlenségi nyilatkozatára, erkölcsi bizonyítványra és a végzettséget minisztériumi rendelet szerinti tanfolyam elvégzéséről tanúsítványra/kisgyermeknevelői szakképesítés igazolására.

A személyi feltételeket részletesen szintén a 15/1998. (IV.30.) NM rendeletből ismerhetjük meg.

A  Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja alapján a  bölcsődei ellátást biztosító szolgáltató szakmai programot készít a 15/1998-as rendelet 4/A§ (1) bekezdés a-h) pontoknak és (2) bekezdés a)pontnak megfelelő tartalommal.

Az engedélyeztetés részleteiről tájékozódhatnak a 369/2013 (X.24) Kormányrendeletből (5.sz.mellékletben található, milyen dokumentumokat kell a kérelemhez csatolni), valamint a 15/1998. (IV.30.) NM rendeletből, melyben a 4/C. §-a tartalmazza a nem ágazatinak minősülő feltételeket.

A nyilvántartásba vételi eljárás során a hatóság a népegészségügyi szakigazgatási szerv, a bölcsődei módszertani szervezet, továbbá – amennyiben egy helyszínen 7 gyermeknél több fogadását kérelmezi a fenntartó – a katasztrófavédelmi hatóság véleményét figyelembe véve bírálja el a kérelmet. A működés csak a nyilvántartásba vételt követően kezdhető meg.

Mikortól szervezik hálózatba a családi bölcsődéket?

Amennyiben egy fenntartó három vagy annál több családi bölcsődét működtet, az ellátás megszervezése érdekében hálózatot hoz létre. A hálózatban koordinátor segíti a szakmai munkát, szervezi a szolgáltatások összehangolását. A koordinátor három vagy négy családi bölcsőde esetén lehet a hálózat bármely dolgozója (amennyiben tanúsítvánnyal rendelkezik). Öt családi bölcsődétől önálló koordinátort foglalkoztatnak teljes vagy részmunkaidőben.

Működtetés

A családi bölcsőde működtetésére egyrészt a személyi térítési díjakból, másrészt az állami támogatásból vagy egyéb forrásokból származó bevételt fordítjuk.

Hogyan igényelhető állami támogatás a családi bölcsődében ellátott gyermekek után?

A családi bölcsődék igényelhetnek támogatást,

• egyrészt kérhetik a támogatási rendszerbe történő befogadásukat az illetékes minisztériumhoz benyújtott kérelem útján
• másrészt átvehetik a megszűnő családi bölcsődék férőhelyeire vonatkozó érvényes állami támogatást
• az állami támogatást befogadás nélkül, illetve soron kívüli befogadással kapják az önkormányzati fenntartók, az önkormányzatokkal ellátási szerződésben álló humánfenntartók a szerződésben szereplő családi bölcsődék után, továbbá a pályázat útján létrejött szolgáltatások / évi XXXI. törvény 145 § (2c)/

A támogatás mértékét mindig az adott évre vonatkozó költségvetési törvény tartalmazza.

A finanszírozási rendszerbe befogadott szolgáltatások állami támogatásra vonatkozó igénylésüket a családi bölcsőde címe szerint illetékes államkincstári szervhez nyújthatják be. Az igénylés, felhasználás és a támogatás ellenőrzésével kapcsolatos anyagok az államkincstár honlapján találhatók. http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/nem-lakossagi-ugyfelek/szoc_ag_valasztas

A családi bölcsődében gondozott saját gyermek után a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatást nem lehet igénybe venni. Saját gyermek alatt annak a szolgáltatást közvetlenül nyújtó személynek a törvényes képviselete alatt álló gyermeket kell érteni, aki egyben a szolgáltatás fenntartója is.

Mennyi idősek a családi bölcsődében ellátott gyermekek?

20 hetes kortól három éves korig lehet gyermeket ellátni azzal, hogy a 3. életév betöltése után még augusztus 31-ig maradhat a gyermek a családi bölcsődében. Ha a gyermek szeptember 1 és december 31 között született, a következő év augusztus 31-ig maradhat családi bölcsődében, ha a szülő írásban nyilatkozik, hogy gyermekét az adott nevelési évben bölcsődei ellátásban kívánja részesíteni.

Az óvodai nevelésre nem érett gyermek (a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre) – amennyiben óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja – családi bölcsődében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig.

A sajátos nevelési igényű, korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig járhat a családi bölcsődébe, amelyben a hatodik életévét betölti.

Milyen feltételekkel láthatunk el sajátos nevelési igényű, korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyerekeket a családi bölcsődében?

A sajátos nevelési igényű, korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyerekek ellátása lehetséges családi bölcsődében, de ügyelni kell a speciális szabályok betartására. A részleteket a 1997. évi XXXI. törvény és a 15/1998-as (IV. 30.) NM rendelet 35.§ és az 51/F §-a tartalmazza.

Nyújtható-e más szolgáltatás a gyermekek napközbeni ellátása mellett?

Igen, amennyiben a kiegészítő szolgáltatás nem veszélyezteti az alapellátást. Ilyen kiegészítő szolgáltatás lehet: időszakos gyermekfelügyelet (az üres férőhelyeken vagy külön csoportban), nevelési tanácsadás, játszócsoport, gyermekhotel, játék- és eszközkölcsönzés.

Milyen továbbképzési kötelezettsége van a családi bölcsődében dolgozóknak?

A családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személynek háromévente legalább egy alkalommal részt kell vennie a MACSKE által szervezett vagy befogadott szakmai továbbképzésen, vagy (sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátó családi bölcsőde esetén) speciális szakmai továbbképzésen.

A kisgyermeknevelő munkakörbe sorolt dolgozónak a „személyes gondoskodást végző személyek” számára szervezett továbbképzéseken kell részt vennie. 9/2000 (VIII.04.) SzCsM rendelet.

A családi bölcsődében nyújtott étkeztetés családi étkeztetésnek minősül, de az étlap tervezésénél figyelembe kell venni a 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet előírásait.

A működtetés során a családi bölcsőde tájékoztatóban leírtak alapján kell eljárni.

A működtetésre vonatkozó további részleteket a jogszabálytárból ismerhetik meg.