A kormányrendelet 1. része a települési polgármesterek ügyelettel kapcsolatos feladatairól szól.  A 2. rész egy új napközbeni ellátási lehetőséget a munkahelyi gyermekfelügyeletet írja le. A 3. rész tartalmazza azt a jó hírt, hogy a vészhelyzetet megelőző napon beíratott gyermeklétszámnak megfelelő központi költségvetésben meghatározott támogatás jár a bölcsődei ellátást fenntartóknak a 4. részben meghatározott időig, amely vészhelyzet megszüntetéséig tart.

 

A Kormány 152/2020. (IV. 27.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet során a gyermekek napközbeni felügyeletével kapcsolatos intézkedésekről

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
a 7. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:

1. Bölcsődei, óvodai ügyelet
   1. § (1) Ha a településen óvodai vagy bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény (ezen alcím tekintetében
   a továbbiakban együtt: szolgáltató) működik, és a települési önkormányzat polgármestere, illetve a fővárosban
   a fővárosi kerületi polgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló
   40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzettel (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kapcsolatban rendkívüli
   szünetet rendelt el, a rendkívüli szünet idejére a polgármester köteles megszervezni a bölcsődés és óvodás korú
   gyermekek napközbeni felügyeletét (a továbbiakban: ügyelet).
   (2) Az ügyeletet azon, fertőző betegségben nem szenvedő gyermekek számára kell biztosítani, akiknek szülője vagy más törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: szülő) – munkavégzés vagy más ok miatt – ezt igényli. Az ügyelet iránti igény benyújtása alaki feltételhez nem köthető, így különösen elektronikus levélben vagy telefonos értesítés útján is benyújtható. A szülő írásban nyilatkozik arról, hogy a gyermek nem szenved fertőző betegségben.
   (3) Az ügyeletet a szülő által igényelt időszakban, de legfeljebb munkanapokon 6 és 18 óra között kell biztosítani.
   (4) Az ügyeletet kiscsoportos formában kell megszervezni, csoportonként legfeljebb 5 gyermek felügyelete
   biztosítható. Az ügyelet vegyes életkori csoportokban is megszervezhető.
   (5) Az ügyeletért térítési díj nem kérhető.
   (6) A gyermekétkeztetést az ügyelet teljes időtartama alatt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
   törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.
   (7) A polgármester az ügyeletről – a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium honlapján közzétett adattartalommal – naponta tájékoztatja a minisztert.
   2. § (1) Az ügyelet a helyi önkormányzat által fenntartott vagy a településen működő, egyházi vagy nem állami fenntartású szolgáltatónál is biztosítható. Az ügyelet egyházi vagy nem állami fenntartású szolgáltatónál történő biztosítására feladatellátási szerződést nem kell kötni.
   (2) Az ügyelet megszervezése érdekében a helyi önkormányzat által fenntartott szolgáltatónál vagy a településen működő, egyházi vagy nem állami fenntartású szolgáltatónál foglalkoztatott személy a polgármester döntése alapján a munkaszerződéstől – közalkalmazott esetén a kinevezéstől – eltérő foglalkoztatás útján, a településen működő, másik fenntartó által működtetett szolgáltatónál is foglalkoztatható.
   (3) A foglalkoztatott a (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az általa ellátott munkakörre előírt, de legalább a szerződése, kinevezése szerinti alapbérre, illetményre jogosult. A munkabért, illetményt továbbra is
   a foglalkoztatott szerződése, kinevezése szerinti munkáltató fizeti meg. Ha az ellátott munkakörre előírt munkabér, illetmény magasabb, mint a szerződés, kinevezés alapján járó alapbér, illetmény, az a munkáltató, amelynél a foglalkoztatás történik, a különbözetet megtéríti a szerződés, kinevezés szerinti munkáltatónak.
   (4) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás időtartama alatt a munkáltatói jogokat – a jogviszony megszüntetése
   kivételével – az a munkáltató gyakorolja, amelynél a foglalkoztatás történik.
   (5) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás a polgármester által meghatározott időpontban, de legkésőbb a rendkívüli szünet megszűnésének napján megszűnik.
2. Munkahelyi gyermekfelügyelet
   3. § (1) A veszélyhelyzet időtartamára bármely foglalkoztató megszervezheti a nála keresőtevékenységet folytató
   személyek gyermekei számára a napközbeni felügyeletet (a továbbiakban: munkahelyi gyermekfelügyelet).
   (2) A munkahelyi gyermekfelügyeletet a szülő a legalább 20 hetes, de legfeljebb 14 éves, fertőző betegségben nem szenvedő gyermeke felügyelete céljából veheti igénybe. A szülő írásban nyilatkozik arról, hogy a gyermek nem szenved fertőző betegségben.
   (3) A munkahelyi gyermekfelügyelet a szülő által igényelt időszakban, de legfeljebb munkanapokon 6 és 18 óra között biztosítható.
   (4) A munkahelyi gyermekfelügyeletet kiscsoportos formában kell megszervezni, csoportonként legfeljebb 5 gyermek felügyelete biztosítható. A munkahelyi gyermekfelügyelet vegyes életkori csoportokban is megszervezhető.
   (5) Munkahelyi gyermekfelügyelet olyan végzettséggel, szakképesítéssel végezhető, amely jogszabály alapján
   feljogosít a bölcsődei ellátás, napközbeni gyermekfelügyelet jogszabályban meghatározott munkaköreinek, vagy
   köznevelési intézmény pedagógus- vagy nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkaköreinek betöltésére.
   A munkahelyi gyermekfelügyeletet egyebekben a miniszter által kiadott, és az általa vezetett minisztérium
   honlapján közzétett szakmai iránymutatásnak megfelelően kell biztosítani.
   (6) A munkahelyi gyermekfelügyelet létrehozását legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző napon be
   kell jelenteni a polgármesternek és a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalnak. A polgármester
   a bejelentésről az 1. § (7) bekezdése szerinti módon tájékoztatja a minisztert.
   (7) A munkahelyi gyermekfelügyelet nem minősül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekjóléti szolgáltató tevékenységnek.
   4. § (1) A munkahelyi gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy 2020. április, május és június hónapra a járulékalapot képező jövedelme után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget fizeti meg. A járulékfizetés e bekezdés szerinti teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
   (2) A munkahelyi gyermekfelügyelet végzésére foglalkoztatott személy számára 2020. április, május és június hónapra kifizetett jövedelem, juttatás után a kifizetőnek szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie.
     3. Bölcsődei ellátás állami támogatása
   5. § A veszélyhelyzet időtartamára az állami, egyházi és nem állami fenntartású, bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított állami támogatásra a veszélyhelyzet első napját megelőző napon beíratott gyermekek száma alapján jogosult.
   4. Záró rendelkezések
   6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. április 30-án lép hatályba.
   (2) A 7. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
   7. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti
   veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

Orbán Viktor s.k.,
miniszterelnök